DÁMON PANASZA

A kegyes Boris szerelmét,

Dafne csendes jó szivét;

A szemérmes Emma képét,

Lincsit, lelkem szép hivét,

Szöszke Laura kedves arcát

És mosolygó bibor ajkát,

Szép szemének szép sugárát,

Ninon, érted megvetém.

Mostan engem is kerűlnek

Múlt korom szerelmei;

Csüggedeznek és gyötörnek

Sirba hunyt reményei.

A szerelmes lányok arcát,

Laura édes bibor ajkát,

Szép szemének szép sugárát,

Jaj nekem! hogy megvetém.

Ninon, ő, ki mindenemnél

Több, s becsesb volt ön szivemnél,

Kedvesb, édesb életemnél,

Most, Ninon sem jő felém!