Daphnis és Chloé

Tünődve álltam csukott ablakomnál,

egy könyvben lapoztam fel és alá,

s megálltam, hol e pár gyönyörű szó áll:

Lesbosi rétek sugaras vidékén

csókolgatták egymást Daphnis és Chloé.

Körülfigyeltem, mint aki kísértet

arcától fél, hogy egyedül vagyok? –

de a szép ige fülembe kísértett:

Lesbosi rétek sugaras vidékén

ölelték egymást Daphnis és Chloé.

Vörhenyes fákon tekintettem végig,

s az őszbe-bukott szomorú hegyek

felhős nagy kérdést füstöltek az égig:

Bánatba burkolt lesbosi vidékről,

hová költöztek Daphnis és Chloé?

Elült a szél, majd újból nekirontván,

paskolta, rázta zárt ablakomat

s én csöndesen könnyeztem a mondán!

Lesbosi réten egyszer, nagyon régen

szerették egymást Daphnis és Chloé...