Darvadozás

Tömörkény lócáján ülök, üldögélek,

Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.

Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,

Fölötte szép csöndes tavaszi fuvalmak.

Kikelet készül kinn és az alkonyatban

Hajnali derű és boldog bódulat van.

Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,

Ballag a vén víz és elmúlnak az évek.

Tömörkény lócáján darvadozva árván,

Ámulok az élet örök egy csodáján.