De profundis [1]

A mélyből jöttem. Vár rám a magas,

A diadalmas, a tűzsugaras.

A mélyből jöttem, az égbe török,

Vár rám az élet, a boldog, örök.

A mélyből jöttem. Ott minden sötét,

Ott örököltem gyászok örökét.

A mélyből jöttem. Ott fojtó a lég,

Mindig sötéten, egyedül valék.

A mélyből jöttem árván, szomorún,

Hogy átvergődjem az örök borún.

Hogy születésem gyászán győzve én,

Meghalni tudjak az élet hegyén!