De profundis [2]

By Gyula Juhász

A legsötétebb ég alatt,

Isten, Téged találtalak.

A legmélyebb örvény felett

Uram, én Téged leltelek.

A csillagtalan éjjelen

Egy láng lobog a lelkemen,

Mint reves fában gyönge fény,

De mégis élet és remény.

Isten némán hozzám hajol

S engem idéznek valahol.