December [3]

Fenyőszag. Csend. Egy sárga, ócska

meséskönyv áll az asztalon.

Az emléket marasztalom,

de mindig elfut... bús fogócska.

Túl könyvön és fenyőszagon,

túl-túl, valahol messze, jócska

mákoskalács sül és cipócska:

gyertyás fenyő az asztalon.

Túl-túl, valahol messze, messze

csupa jó minden, ami van,

gyermekségem ködébe veszve,

körül állják mindannyian

a kis fenyőt s anyám könnyezve

ölel magához: “Kis fiam!...”