Dél

Nehéz melegség leng a tóra,

pilledtek a fáradt növények,

egy percre most megáll az élet,

s magába néz a déli óra.

Szomjú a föld, izzó az űr fenn,

és a harangszó lomha, fáradt,

inogva, lassan, csendben árad,

a kert meredten ég a tűzben.

A dél jön, s mint hegyen merengő

vándor, lassan halad előre,

aztán hideg mélységbe dől le,

s a délutáni lomha csend jő...