Dús őszi nap...

Dús őszi nap: talán ez az utolsó

S talán azért is oly szép. Bús remek.

Pereg az ákác lombja és az orsó,

Sorsom orsója is gyorsan pereg.

A nap most ontja aranyát pazarlón,

Hogy megremeg e fényben a levél

És néha szél jön és csöndes viharzón

Aranyeső hull, haldokló, ledér.

Ó nap: te is búcsúzol már e tájról

S tűnt nyári ünnepek fényét viszed,

A tarlón már szürkéll az őszi fátyol

S dérrel derűsek már a reggelek.

A csorda már a kora délutánban

Ballag haza, az árnyék egyre nő

S az őszirózsák hervatag hazája

Szelíden vár: a boldog temető.