ECLOGA 2-DA – PÁSZTORVERSENGÉS

By Ferenc Faludi

Minap egy kis kanász más juhász-gyermekkel

Öszve kezde veszni pásztori versekkel.

Corydon feltette félmázsás ártánnyát,

Tityrus kecskéjét s legjobbik bárányát.

Tityre, ha tetszik, e hegyek aljában,

A kiterjedt bükkfák ernyős sátorában,

Legelőre hajtván csordánkat, nyájunkat,

Pásztori versekkel mulassuk magunkat.

Mese azért juhász, ha meg tudsz felelni,

Ez a kövér ártány nálad fog telelni,

Jó makkon hizlaltam Bakony erdejében,

Most vagyon kellemös legjobb idejében.

Mese, mese - mi az? Hires e világon

Neve irva vagyon gazdag terjedt ágon.

Redős és bokrétás, bubos és kalapos,

Néha alól, néha pedig fellől lapos?

Mese, mese mi az? Ha kulcsát találad,

Igért bárányommal zsiros lészen tálad.

Piros, poskos, kövér, még csak piczin falat,

Nincs hozzá hasonló a kerék ég alatt.

Mese mese mi az? Nincsen az erdőben

Fel nem találtatik a tágas mezőben,

Nem fér a pajtába, nem fér a pinczébe,

De szép könnyen befér egy hajszál végébe.

Mese: Mellyik madár repdez szárnya nélkül,

És mellyik eszi meg aztat szája nélkül?

Ha elő találad, vidd el furuglyámat,

És ha jobban tetszik, ezt az uj dudámat.

A dudát Pán adta nékem vig kedvében,

Nincs hozzá hasonló kilencz vármegyében,

A furuglyát pedig adá - mi a neve? -

A ki egy nagy turót ebédre megeve.

Mese mese mi az: Jár-kél lába nélkül?

Mese mese mi az: megáll talpa nélkül?

Ha elő találad, tied lesz kobakom,

Vagy ha jobban tetszik, légrádi bicsakom.

A bicsakrul szólván: Mopsus a Bettának

Adá mondván: »Tartsad szivem zálogának.«

A bolond megbánta, Betta észrevette,

Panaszos bicsakját elejbe vetette.

Eggyiknek sem kellett, azért felemeltem,

S minthogy mind a kettőt öszvebeszéltettem,

Reménkedve kértek, hogy tartsam magamnak

Tartom attul fogva kedves bicsakomnak.

Hallád-e te pásztor, az ebek ugatnak,

Nyilván a farkasok juhokat szaggatnak,

Minap is a Fari egy nagyot kergetett,

Szegény a farkassal egy verembe esett.

Keljünk, a kanok is már kerékbe vették

Az aprókat, minap csak alig menthették,

Magokat nem féltem, bátran viaskodnak,

Nem tagadom, gyakran farkasbőrt is adnak.