Ó, ÉDES NAPSÜTÉS!...

By Árpád Tóth

Ó, édes napsütés! felém ragyogva fordul

A sok-sok bús dolog s a sok bús szürke hely,

Megannyi drága serleg, szinültig telt kehely,

Melyből a habzó, dús fény részeg bőséggel csordul -

És részegít a látás, szeszéllyel kitalált

Eszmék tánca agyamban bódult karnevált rendez,

És csak iszom a fényt... szomjas, szegény szememhez

Emelem az ömlő fény egyetlen italát...