Edithez

Alig hogy én jöttem, te mentél;

Nem is találkoztam veled.

Kezet se fogtunk, el se mondtam,

Hogy megbüvöltél engemet.

Csak egyszer láttalak s szivemben

Utánad sóhajt valami,

Oly édesen, fájón, merengőn,

Mint zongorádnak hangjai!