Egy angyalhoz

By Mihály Csokonai Vitéz

Laura! kűlső kellemiddel

Benned a virtus mi nagy!

Angyal vagy te, Laura, hidd el,

Hidd el, főldi angyal vagy.

Az angyal szép és ártatlan,

Nem esmér semmi hibát:

Szíved és orcád mocskatlan

Néked is: angyal vagy hát.

Az angyalok pillantása

Tüzes villámlást bocsát:

Ilyen szemed villámása

Néked is: angyal vagy hát.

Mennyei hanggal pengetik

Az angyalok a hárfát:

Ily mennyei hang veretik

Tőled is: angyal vagy hát.

Az angyalnak szívenyhítő

Nektár tőlti poharát;

Ilyen a te édesítő

Csókod is: angyal vagy hát.

Az angyalnak fényes szája

Élesztő szókat bocsát,

A te szép szácskád rózsája

Így meghat: angyal vagy hát.

Dicső szépséggel emeli

Az angyal minden tagját:

A te termeted is deli,

Szép Laurám: angyal vagy hát.

Ah, de az angyal eltűnik,

Nem mutatja orcáját:

Látásod is hamar szűnik;

Ebben is angyal vagy hát.

Úgyde az angyal egy nyomig

Kíséri ember nyomát:

Te is kísérjél holtomig,

Laurám, s légy angyalom hát.

Bátor egy angyalt se leljen

Lelkem a mennyben soha,

Egy angyal se énekeljen

Nékem ottan: semmi a’.

Csak te légy ott, én azoknak

Szűkit meg nem fájlalom:

Óh te a szép angyaloknak

Húga, főldi angyalom.