EGY ANYA EMLÉKKÖNYVÉBE.

Ott virasztál gonddal, bajjal,

Nagy beteg lyánykád felett,

Ott talált az est, a hajnal:

Az anyai szeretet

Szívedet erőssé tette,

S a haldoklót megmentette.

Szép szemed és nemes arcod’

Aki látja, megcsodál,

De midőn megvívtad harcod’

Lyányodért; legszebb valál:

Bútól, gondtól aggva, dúlva,

S örömödben megifjúlva.