Egy fecske átsuhan...

By Jenő Dsida

Valami volt.

Mint mikor megakad az óra

s tovább ketyeg,

egy szomorú angyal szivárványra mosolyog

és újra pityereg.

Szélűzött felhők közt kisüt a hold.

Boldogságból torony emelkedik

s már leomolt.

Illanó illat,

villanó fény,

káprázó szemnek ezerszínü folt.

Egy búcsuzó fecske átsuhan

házunk füstje fölött.

Csak ennyi volt.