Egy fiúnak

Jó gyermekem, ülj ide mellém,

Hagyd megsimítni szöghajad.

Oly jól esik hallgatni nékem

Csevegő, csintalan szavad.

Puha kacsóddal homlokomrul

Üzd el a lomha felleget.

Nekem már pillangókat űzni,

Boldognak lenni nem lehet.

Tiéd a lét minden varázsa,

Tiéd a százképű remény,

Tapasztalás roncsolt hajója,

Lemondás, józanság enyém.

Tiéd a munkakedv, kitartás,

Le még egy csillagod se hullt,

Tiéd az élet, a jövendő,

Enyém egy sóhaj és a mult.

Jó gyermekem, ülj ide mellém,

Csevegj vidám, lágy hangodon,

S mig hallgatom vidám regédet,

Majd addig én is álmodom.