Egy képre

By Gyula Juhász

Fején bús aranykoszorú.

Az arca halvány, szomorú.

A szeme messze, messze néz,

Az ajka néma szenvedés.

A lelke arcán úgy ragyog,

Mint szőke éjben csillagok.

Mosolya fátyol, szava dal,

Gyönyöre: rózsás ravatal.

Ki ez a lány? Elkérdezem.

Szép és bús. Angyal. Idegen.