EGY MEGÍRATLAN NAPLÓBÓL

Itt jött rám a Karácsony,

Rám, a kesely arcú pogányra,

Itt jött rám a Karácsony,

Gyermekségem falujában

S azt hitte, hogy megtérít,

Hogy szépen visszaingat.

Talán-talán jobb volna

Mégiscsak visszaesni,

Betegen is a Krisztust,

A régi Krisztust keresni.

Talán-talán jobb volna,

Mint lelkem keserülni:

Krisztus előtt, templomban,

Úgy, miként régen, leülni.

Talán-talán jobb volna

Most a faluban, itten,

Fájó haraggal szólni:

Hajh, mégiscsak élsz te, Isten.

Ez már nem is Karácsony

S kinek mi köze hozzá,

Embernek vagy Istennek,

Hogy én mint fogok élni,

Vagy én mint fogok halni?

Békesség az Istennek,

Békesség az embernek,

Békesség a halálnak,

Békesség mindeneknek,

De nékem

Maradjon a háborúság.