Egy régi szerelmes Velencében

By Mihály Babits

Ó mennyi szerencse

és mennyi talány!

A régi Velence

s az ifjú leány.

Már este van itt benn

sötétül a ház

s kigyúl ereidben

az éjjeli láz.

Hív csendes ölébe

az ágy meg az éj

jer vár gyönyörébe

a vágy meg a kéj.

Ott künn a csatorna

csupa láng, csupa dal:

boldog az, Madonna,

aki fiatal.