Egy rózsához

Nincs tavasszal, nincs se nyáron,

Mint te, olyan rózsaszál;

Még nagyobb díszt nyerne Sáron,

Csak te ott virítanál.

Rózsaszínnel játszadoznak

Két virító arcaid,

Rózsamézzel harmatoznak

Csókra termett ajkaid.

Látta kellemid Citére.

Látta és irígykedett,

Hogy pirosló lába-vére

Képeden büszkélkedett.

Hófehér tekintetednek

Hajnalán nyílásba jött

Rózsaszálacskák ferednek

Tiszta téjhabok között:

Szűz mellyed fehér ölére

Ők is úgy mosolyganak,

Mint mikor rózsák tövére

Gyöngyvirágot raktanak. -

Rózsa vagy te, rózsa lészel,

Rózsa még a selymed is:

Jaj, de bezzeg kínra tészel,

Hogyha van tövisked is!

Rózsa! engedd, hadd heverjek

Éltető bokrodba már,

S édes árnyékodba nyerjek

Fészket én, rideg madár.