Egy vérből

By Sándor Reményik

A költő és a nő között

Túl a szerelmen, vagy innen azon,

Valami titkos ős-rokonság lappang.

Testvérek ők.

A végtelenben egy vérből eredtek.

Egy szív jutott nekik:

Törékeny, gyöngéd, könnyen hevülő,

Titok-tudó, értelem-ellenes.

Ahogy néha egymásra mosolyognak,

Egymásnak intve, mint az augurok,

Olyan egyformák, olyan egy-testvérek,

Hogy szinte bűn köztük a szerelem.

Szinte szentségtörés.