Egy világhíresnek

Bűvész hazája széles e világ,

Ezért kelendő a komédiád,

Mert léha tréfa és mihaszna játék

Bomlott idegnek mindenütt ajándék.

Nem irigyellek. Csak robogj te gyorsan

Reklámbatáron, boldog autóban,

Én az utadból bizton félreállok

S gyalog megyek bár, mégis égbe szállok.

Amit elértél, arra sohse vágyom,

Inkább heverjek a smaragd gyepágyon,

Mint tövisein tűnő sikereknek,

Melyekről hírek és pletykák brekegnek.

Ó mit tudod te, hogy mi sír titokban

A jegenyékben és az alkonyokban,

A hegedűkben és a tört szivekben

S mi készülődik egy új fergetegben?

Ó mit tudod te, embernek, magyarnak

Mi fáj ma mélyen és a szent viharnak

Mit rejt a méhe, mely egünkre jön még

S veszett világot vígan összedönt még?

Én e viharnak húrját hangolom már

S hiszem, hogy boldog himnusz lesz a zsoltár,

Mely most Babilon baljós vize mellett

Magányosan az Istennek felelget!