Egy virágért

By Gyula Juhász

Mit adjak egy virágért, mint virágot?

Egy verset, mely a szívemből terem,

A szívemből, mely könnyeimmel ázott,

Mint a mező ködülte éjeken.

Mint a mező, mely akkor terem éppen,

Ha jól fölszántják viharok s ekék.

Ó viharom, én rettenetes évem,

Elég volt nékem, több is, mint elég.

Mert rabja voltam gyilkos mélabúnak

És ültem mélyén a fekete kútnak

S hallgattam, amint sorsom varja károg.

S valaki egyszer azt üzente: higgyek,

Egy fehér rózsát e mély kútba hintett.

Mit adjak egy virágért, mint virágot?