Elakadt vonatok

Cél felé futó vonatok elé

Hótorlaszt emelget a Nemere:

„Hé emberkék, van-e sok dolgotok?

Látjátok, nekem nincsen semmi se.

Csak szép, bő, fehér halált ontani,

Csak játszani a farkasbőrös Téllel,

És a ti dolgotokat rontani

Lázadó, büszke, kegyetlen szeszéllyel.

Én nem vagyok szerelmes senkibe,

Én üzletet nem kötök senkivel,

Nekem nincs féltő gondom semmire,

S azt se bánom, ha senki sem szível.

Szálló pehelyből, halk halotti neszből

Kovácsolom a nagy kerékkötőt,

A dübörgő erővel szembe szegzem

A mozdulatlan, hangtalan erőt.

Vagy fütyülök, huj, hosszan, élesen,

Élesebben, mint mozdony valaha.

Mozdonyok vészfüttyeit elnyelem -

És testvérem a székely éjszaka.”