Elégia [3]

A régi Anna jár ma

Emlékek pitvarába,

A régi Anna szépül

Múlt májusok ködébül.

Nem fáj már szőkesége,

Azt mondom néki: Béke!

Szép volt a kín, az álom,

De nem lett ő halálom!

Emlék lett, édes, ékes,

Refrén örök zenéhez,

Mely földi vágyaimbul

Szűz csillagokba indul...