ÉLETEM APADÓ ERE

Életem szegény és apadó ere,

Melynek volt-sodra vad sással nőtt tele,

Fájva vigyázlak.

Meddig lézeng még tévedt, sekély vized

S néhány arannyal vajon meddig fizet

Engem az Élet?

Élni, birkózni, jaj, még meddig szabad,

Meddig pártolnak a bűvölő szavak

Elöntve ajkam?

Mert elmondani még sokat akarok,

Mert kellenek még az esős hajnalok

Zúgva, zuhogva.

El nem apadhatsz még, életem ere,

Tele a vérem, lelkem, torkom tele:

Áradni fogsz még.