ELMONDANÁM...

By Sándor Petőfi

Elmondanám: „Megállj, leányka

Megállj, virágom, csillagom!

Egy istenadta szívet bírok;

Nesze, ha kell, neked adom.”

Elmondanám, hogy: „Szívem tenger,

Uralkodjál e tengeren!

Jól jársz vele, mert a legszebb gyöngy,

A hűség gyöngye itt terem.”

Elmondanám, hogy: „Tiszta fényét

E gyöngy örökre tartja meg.”

Elmondanám ezt, s többet ennél;

De nem mondom, mert nincs kinek.