ELMONDHATNÁM...

By Mihály Tompa

Elmondhatnám éltemet, sok

Nehéz ostromával;

Ki pártolt el? kit temettem?

Miken mentem által?

Elmondhatnám e kebelnek

Fás nyugalmát, csendét:

Mit a vész, mint fagyott csermelyt

Föl nem zavar, nem sért

Elmondhatnám... s ösmérnétek

Sorsom, veszteségem;

De nem ám a fájdalmakat,

Nem a kínt, mely meg-megragadt...

Míg idáig értem!