Első csók

By Imre Madách

Szenvedtem érted,

Szép kedvesem,

Sokat szenvedtem

Oly szívesen,

Hisz pályabérért,

Minő te vagy,

Nincsen fáradság

Eléggé nagy.

De szív! ki érti

Meg titkodat?

Ki nyugton tűrtél

Villámokat,

Most már midőn int

A békepart,

Lankadni készted

A vágyó kart.

S ki nem hajoltál

Meg bú miatt,

Üdvtől roskadsz le

Egy csók alatt.