(ÉLTÜNK HIÚSÁG TALPAIN...)

Éltünk hiúság talpain alkatott

Báj-tűneménnyel jádzani láttatik,

Ha minden éveknek, napoknak

Tűneteit szomorún tekéntjük.

Kik járni tudnak, szollani, már nagyobb

Termetre vágynak, s azt ha elérhetik,

Eljutnak a sok vélemények

Rendetlenűl habozó zajához.

Serdűl azomban hajladozó korok,

A titkos épség ékei nyílanak.

Ekkor alább megy már sikamló

Életüdőnk, hanyatlásra készűl.

Aggott korunknak napjai a komor

Éjnek setétit képzik előnkbe, a

Kétséges elmét csak fogyasztó

Fergetegek kebelünkbe gyűlnek.