Elválás.

Rózsaláncza szerelmünknek,

Sok örömmel telt frigyünknek,

Boldog életünknek

Hervadoz és elválással

Fenyeget, nagy változással

S búsító mulással.

Hallod-e! az óra üt már!

Itt az elválasztó határ,

Mely szivedtől elzár:

Ha igaz, mit szivem érez,

Meglátlak! Jőjj hát mellemhez,

Szerető szivemhez!

Itt egy köny, mely sérelemből

Reád hull s nedves szememből

Hű szivedre gördül:

Kér, hogy drága szerelmeddel

A távolt is emlékeddel

Ihlesd, s ne feledd el.