ELZENG AZ ÉLET...

Elzeng az élet, s vissza, vissza nincsen út!

Koporsóból kélsz minden reggel: bús feltámadás!

Keresztrefeszített tegnapod feltámadt Messiása lennél,

Ki bűnt és vért s mindent, ami volt, föl, magához emelne,

S elzeng az élet, s vissza, vissza nincsen út!

Mondd, tegnap, mikor fényes aranypénzeit

Elszórta a nagy égen a pazarló éjszaka,

Koldus! ki kávéházban lustán kuporogtál,

Mondd, a bánatod ér-e valamit?

Mondd, mára kelve lettél-e szebb, mélyebb és nemesebb?

S mondd, amit ma tűrsz és szenvedsz, ér-e valamit,

Holnapra kelve gazdagabb lesz rongyos, fázó, bús szived?