Emlékezés karácsonytalan advent idejére

Későn és más lélekkel,

„Holnap” holnaputánján

Jutottam el szívedbe

Ady városa, Várad.

Először ősz aranylott mindenütt,

Másodszor csattogott a csalogány,

S a hársfaillat áradt.

Egy őszi s egy tavaszi adventem volt

Falaid között, Várad.

Én nem kerestem benned semmi mást,

Csak enyhülést, csak gyógyulást.

A gyógyulást nem adtad.

Tán havasokat, tán tengereket

Mulasztottam miattad.

És mégse bánom, mégis sokat adtál:

Új hangulatot, új barátokat,

S valami rejtelmes nosztalgiát

Utánad, mely örökre megmarad.

Advent voltál az életemben, Várad,

Adventje új élet ígéretének -

S maradt mégis minden a réginek.

Advent voltál az életemben, Várad,

Advent, melynek nem jött karácsonya.

De mégis jó volt Messiásra várni, -

S édes az elmult advent illata.