EMLÉKSOROK.

Leány! ha ilyenek,

Minő te, a költői képek,

Amelyek kedvesed

Művész álma- s lelkében élnek:

Mondd néki, fesse le...

S örökzöld lombot fest fürtéhez:

Akkor te is vele

Oh lányka halhatatlan lészesz!

A boldogság csak álom, álom...

Csendes éj az álmak hazája;

Midőn alig sohajt a szellő,

S leszáll a hold fehér világa.

Szelid halvány arcod, nemes hölgy!

Merengő hold az éjszakában,

Ha ránézek: vonzó sugárin,

A boldogságról lészen álmam.