EMLÉKSOROK

A kétes csillag mily sorsot küld le hazánkra,

Nincs bölcs a földön jóslatot adni tudó;

De ha erős akarat fűz láncot honfi szivekből,

És soha nem fordúlt arccal az ügyre tekint,

Aggodalom nélkűl mehetünk a sorsnak elébe:

Élni fog a nemzet s állni szilárdan a hon.

Ép legyen és lelkes, testben, szellemben erős faj,

Mely tőled létét nyerte, az új ivadék,

Hogy látásoknál mondhassa örömmel a honfi:

Aki szülé őket, szép anya, jó anya volt.

Költő lenni ha vágysz, költs el búbánatot és bajt,

S tartsd meg örömdíjúl, amit az élet ajánl:

Én másoknak adám örömét rövid életidőmnek,

S rajta nevet szerzék és örök életü kínt.

Sok, rideg álomként az egekben kergeti üdvét;

Más a földi javak kéjözönébe merűl:

Téged boldoggá lelkednek erénye avasson,

S áldását szerelem hű keze adja reá.

Álmodjál örömet, s ha fölébredtél, ne csalódjál,

És ha: csalódásod szebb öröm anyja legyen.

Álmodd ifjúság szép álmait, és ha fölébredsz,

A sejtett szerető karjai fogjanak át.

Ismerj meg bút és örömet: rövid éj legyen a bú,

És az öröm hosszú, boldog, aranykori nap.