Emlékszel-é?

Emlékszel-é a szép napokra,

Midőn oly boldogak valánk,

És minden oly szép összhangzással

Mosolyga ránk,

Emlékszel-é?

Hallgattuk a pacsirta dalát

S midőn eltűnt felhők megett,

Lelkünkben halkan folytatók a

Lágy éneket.

Emlékszel-é?

Akkor szívünkben is tavasz volt,

Szerelmem a pacsirtaszó.

Felhő borít most engem is, de

A dalra óh

Emlékszel-é?

Folytatja-é azt, lány, szived még,

Mit csak neked danoltam én?

Ha nem, - dalával e szegény szív

Is halni mén,

Ha feledél.

Nem zeng fel újra, mint pacsirta,

A szívre nem jő két tavasz,

S számomra benned, oh leányka,

Már veszve az,

Ha feledél.

S ha mondok is dalt, őszi szél az,

Mely hord hervadt virágokat,

Miket a dús tavasz feledve

Az őszre hagy,

Mint feledél. - -