EMLÉKÜL

By János Arany

Ha levetve gyarló testet,

Úgy, mint ideállá fested,

Lengne hozzád tiszta szárnyán

Ez a szellem: elbocsátnám.

Igy, ne óhajtsd látni szembe:

Ember ő is, törpe, gyenge;

S tán becsét is, ha csalódnál,

Alább tennéd... a valónál.