EMLÉKÜL.

Ha létem elhervasztja a halál,

Emlékezzél reá, te kedves,

E lángszivtől szeretve mint valál;

S ha sírban is szeretni enged a halál,

S a szív még ott is érez és dobog,

Elhúnyt szivem téged, te kedves,

Hamvában is szeretni fog.