Empire-szoba

A hófehér szobán mécsfény lobog,

selyemdagály duzzad pazar gomolyba,

amerre nézel, hűvös, büszke pompa,

nyujtózkodó, komoly díszbútorok.

Az árny ragyog a gyémánt-könyütől,

bámul a sok sötétszemű, nagy ablak,

az antik ívek biztosan szaladnak,

mint befagyott tó, fénylik a tükör.

S e tárgyak közt az esti hangulatban

áll egy parókás delnő mozdulatlan,

s zord gőgje olyan jól illik ide.

Azt hinnéd, hogy nem él, s szobor, de ajkán

egy jégmosoly fut át suhanva, csalfán,

de nem nevet - mert néki sincs szive.