Én eltűnök...

Én eltűnök már a művem mögött,

Mint horpadt sír a virágok alatt

Mint sápadt, elgyötört hajnali hold,

Ha tért foglalva felbukkan a nap.

Én eltűnök már a művem mögött,

Mint repkény alatt elsüllyed a rom,

Mint délibábos felhőzet mögött

Elrejtőzik a kietlen orom.

Virágok alatt ne keresd a sírt,

Napfényben holdat keresni: minek?

Repkény alatt rom, felhőn túl orom:

Nincs abból haszna, élve senkinek.

Virág, repkény, napsugár, délibáb,

Hirdessétek, hogy bennetek vagyok,

S ki mögöttetek, alattatok van,

Az már csak sír, rom, halvány hold, halott.