ÉN FIATAL MARADOK

Beágyazott a villás Vénség:

Meleg ólban vár élet-alom.

Jaj nékem, mert faluba vágyok

S evoé, mert úgy érkezek meg,

Ahogy születtem: fiatalon.

Én fiatalon érkezek meg,

Mankóm is egy dús-virágos ág.

Én nem vénülök csak e tájon,

Nekem adatott magyar földön

Most az egyetlen, nagy ifjuság.

Szakadhatok messze városba,

Vagy visszahóditom a falut:

Sorsom mégis a fiatalság.

Én magyar daccal ébren voltam

Akkor, mikor mindenki aludt.

Asszony leköphet csúfolódva,

Ügyes zsidó röhöghet nagyot:

Vénen, násztalanul, szegényen,

Faluba rogyva, menekülve

Én mégiscsak fiatal vagyok.

Ez az a nagy, nagy fiatalság,

Melynek a bús Halál is szülés.

Nálunk divat korán vénülni,

Itt ifjak is született vének,

Nekem tilalom a vénülés.