ÉN KIFELÉ MEGYEK

Egy-egy szitok, szép szó, üvöltés

Jön messziről még-még utánam,

Zúgó fülemig alig ér el,

Mértföldeket lép-lép a lábam:

Én kifelé megyek.

Hátul: egyre messzebb az Élet,

Elől: jön-jön az Ismeretlen,

Nem gyűlölöm, kiket gyűlöltem,

Nem szeretem, kiket szerettem:

Én kifelé megyek.

Mit hagyok itt, nem is tudom már,

Messzebb-messzebb visz minden óra.

Fekete-zöld babérfák terhe

Esőzik a bús távozóra:

Én kifelé megyek.