Enyém az alkony

Enyém az alkony. Kihunyó sugára,

Téveteg, halovány árnya enyém.

A rózsaszínű pirkadás világát

Szegény elfáradt, meg nem értem én.

Enyém az alkony. Reám veti leplét

S nagy bánatommal egymagamra hagy.

...Úgy bánt a hajnalhasadás az égen,

A bíboros, a királyi arany!

Enyém az alkony! Hadd vesse világát

A támadó nap arra, aki kél,

Én álmodozzam csak elaluvóban

A lehunyó nap gyér tüzeinél!