ÉPEN MINT A KAKAS...

Hogy országcímered jó nemzetem

Hármas halom s kereszt,

S nem inkább egy nagy taréjos kakas:

Mindig csudáltam ezt.

S gondoltam: vesd el azt a régi jelt,

S helyette ezt rakass:

Mert olyan vagy szerelmes nemzetem

Épen mint a kakas!

Arany paszomán ragyog melleden,

S fenn hordod a fejed;

És a csatározó kakaskodást

Mód nélkül szereted;

Sarkantyús nép vagy mindenek felett

S szükség, hogy jól mulass:

Egymást taréjon csípni emberűl,

Épen mint a kakas!

El-elkiáltod te is, hogy virad,

S a két szemed legott

Jólélekkel behunyva, álmaid

Nyugodtan folytatod.

A honfi szó kolompol ajkadon,

És mégis a magas

Kakasülő felé gebeszkedel,

Épen mint a kakas!

Igy volt biz a, szerelmes nemzetem,

Megvallva igazán:

De most látom hogy új élet s erő

Fejlett ki e hazán;

S jól jártál! - mert legfőbb kincsedhez oly

Közel járt már a vas;

S kappan lettél volna édes nemzetem,

Épen mint a kakas!