Erdély

Rólad álmodtam, Erdély,

kamasz koromban, Erdély,

messzirül süvegeltek

hegyek és fejedelmek.

S ki voltál könyvem, Erdély,

ezeregyéjem, Erdély,

lettél ifjonti házam

és tanuló lakásom.

Három nagy évig, Erdély,

laktam földedet, Erdély,

ettem kürtös kalácsát

s a tordai pogácsát.

Ismertem színed, Erdély,

tündérszín őszöd, Erdély,

üveg eged metélő

csúcsaid gyémánt élét.

Most versbe szállok, Erdély,

az első hírre, Erdély,

hogy varázsod határát

sorompók el nem állják.

Öreg pilóta, Erdély,

ül így gépébe, Erdély,

mégegyszer ifjúsága

tájain szállni vágyva...