Erő

By Sándor Reményik

Mostan a Szépség diadalt ül bennem,

S feszül bennem egy hangtalan erő,

Ó, rettentő erő!

Ha szerelemmé válna:

Tán elégetné azt, akit szeret.

Ha hatalommá válna:

Birodalmakat hódítana meg.

Ha kapzsisággá válna:

Marokkal aratná az aranyat.

Ha őrületté válna:

Dühöngene, míg maga megszakad.

Ha irgalommá válna:

Az volna, aki mindenkin segít.

Ha áhítattá válna:

Felszárnyalna az örök Istenig.

De egyikké se válik.

Marad nyugalmas, fénylő látomás,

Egy érctükörbe zárt világdarab:

Művészet, - semmi más.