És látom Őt, a Kisdedet

És látom Őt, a Kisdedet,

aki fehérlő ingbe lépdel.

Még lopva-lopva rám tekint

és integet szőke fejével.

Arany gyertyácskát tart keze

és este félve ül le mellém.

Hallom kacagni csöndesen,

s látom alvó fejét a mellén.

Ő a pap, az igaz, a szent,

bámulom, mint egy ismeretlent.

Gyónok Neki és áldozok,

és megsiratom Őt, ki elment.