Évszakok

By János Vajda

Esik az eső csöndesen;

Jer az ölembe, kedvesem,

Hej a napok úgy lejárnak!

Maholnap vége a nyárnak.

Úgy ázik, kopog a tető,

Oda megint egy esztendő.

Alig van levél a galyon;

Ölelj meg, gyöngyöm, angyalom.

Csikorog a hó, fuj a szél,

Ihol ni már meg itt a tél.

Szomorúan szól a nótája,

Nehéz a szemem pillája.

Mulatság, munka volt elég;

Vesd meg az ágyat, feleség,

Aludjunk szépen, sokáig -

Akár itélet napjáig.