Exsurge cor meum

Szívem, emelkedjél

Míg ügyed ártatlan,

Légy tántoríthatatlan;

A rossz szerencsének

S rendetlenségének

Pálmát ne engedjél,

Szívem, emelkedjél.

Ne szünj reményleni,

Szélvész után mindég

Kellemetesebb az ég;

Majd ha jól kiderűl,

S a bús tenger leűl,

Szép lesz rajta menni,

Ne szünj reményleni.

Csak dühösködjetek,

Menyköves fellegek,

Szórjatok lángot, egek,

Mindég nem tartatok,

Majd más csillagzatok

Lenyomják mérgetek,

Csak dühösködjetek.

Reménylek, míg élek,

A nagy lélek nem fél,

Akármint fújjon a szél.

A hab ha rám dűl is,

Hajóm elmerül is:

Úszva is reménylek,

Reménylek, míg élek.

Szívem, békével élj,

Mert ha nem tántorog,

Reménységem győzni fog;

Amit sok átkozott

Esztendő nem hozott,

Megád egy perc, ne félj;

Szívem, békével élj!