Ezer év múlva

By Dezső Kosztolányi

Most gyakran az nyilal eszembe:

ezer év múlva az időben

találkozom majd őseimmel,

a dédapámmal, szépapámmal,

öregapámmal és apámmal

s fiammal is, ki mint egyenlő

és egykorú, megtér közénk majd.

Beh nagy, híres zsinat lesz akkor.

Mi szép nemzők, mi férfi-kánok

el-eltűnődünk, hogy mi történt

a földi lét zavart porában,

de nem beszélünk, hűs közönnyel,

bólogva nézzük-nézzük egymást

s csupán vigyorgó koponyánkkal,

csupán a zörgő csontjainkkal

ölelkezünk.