Ezüstfehér nagy lepleket dobál a tiszta esti hold

Ezüstfehér nagy lepleket dobál a tiszta esti hold.

Szekér döcög a barna úton, egy kis mokány ló megbotolt

Kószálnak mámoros legények, a lassú szél nótát sodor

s az apró léckapuk előtt cseresznyeszirmos lent a por.

Sok gyengefényű, fátylas ablak szépkeblű árnyakat mutat,

parasztleányok most vetik le vasárnapi ruhájukat.

Az esti úton elsimul regény, csalódás és tusa

és homlokunkon végigtáncol a halk megoldás ritmusa.

Liláshomályú ködbe hullnak próféciák és nemzetek,

csak gyermek marad, aki sírna s szíve helyén csillag rezeg.